Javier Bardem egyike azon színészeknek akiket bármiben látok mindig nagy hatással bírnak, és nem pusztán a szépsége hanem a kifejező készsége miatt.  Legelőször az Eleven hús– ban láttam, a rokkant rendőr szerepében.

A Biutiful– annyira beletalált a lelkembe, Dozsóval együtt néztük (és igen mind a ketten bőgtünk rajta).  Alejandro González Inárritu mindegyik filmje bele kúszik a bőr alá a csontvelőkig hatol és onnan semmi nem képes kiszedni. (21 gram és a Korcs szerelmek,  Bábel mind örök darabok számomra.)

A most látott filmről még írni nem tudok, mert kattog bennem és le kell ülepednie, de magával ragadó és elképzelhetetlen az a gátlástalan, lelketlen és hidegvér amit megformál. A totális pszichopata, akinek semmi nem jelent már az ég világon olyat amitől a szégyenérzet árnyéka is átsuhanna rajta…

Ajánlom azoknak akik nem az esztelen és irreális akció jelenetekben, effektekben tobzódva érzik az adrenalint és izgalmat csak, hanem ilyen elgondolkodtató és rettegtető filmtől is képesek jól / rosszul érezni magukat.