Már csak egy szép szalvéta hiányzott, a hirtelen lett étkező asztalról. Minden adott egy kiadós, ínyencek számára is irigylésre méltó ebédhez. De az út idáig nem volt egyszerű , szárnyalásból fogant , hirtelen lakoma elregéléséhez hívlak.
A síkoltás nélküli zuhanással is kezdődhetett volna a történet, na persze a Lány indította el.
Amikor kitette az egyik lábát és követte a másik is a szabadesés előtt, nem volt benne félelem. A Lány tekintetére gondolt, aki miatt bevállalta a tandemugrást. Ő persze más széllel szállt, addigra, de elégtételt érzett, hogy csak azért is ugrik egy nagyot az ismeretlen mélységbe, ha nem is együtt ünnepelhetik majd a landolást.
Utolsó pénzét fizette be a kalandra, amit nem bánt, hisz saját magát győzte le és olyan meseszép látványt kapott, amit el se lehet képzelni, a legbrilliánsabb fantáziával se. Megérte, bármikor megismételné és akkor se hagyná az önfeledt eksztázist eluralni a testében.
A végletes anyagi lehetőségek okán felélve a tartalékot, pénz nélkül maradt átmenetileg. Munkából későbbre várt bevételt, így a hütő és a kamra is kiürült. A sárgabarack a kertben ellátta friss zamatokkal. A gyümölcs kúra harmadik napján, már annyira kívánt valami jó ízűt, hogy eszébe vette, elmegy a boltba, bár tudta nincs pénze fizetni.
Merész út.
Léptei alatt kiüresedett gondolatokkal, tisztán érezte, hogy nem fog lebukni, és a terve szerint alakul ez a rögtönzött ebéd, desszerttel a végén.
A húspultból kiválasztotta a minőségi füstölt kolbászt, különleges sajtot hozzá, frissen sült zsemlékkel, az étkezés megkoronázására kókuszos jégkrémet rakott a kosarába.
Tekintete megakadt a bolt közepén raklapokból álló üres területen, ahova kipakolt, és komótosan neki látott ebédjének. Minden zamatot és illatot kiélvezve negyed órán át tartott a zavartalan étkezése. A vásárlók elsétáltak mellette, ahogy a bolt alkalmazottak is, de senki nem szólt rá, vagy érdeklődött afellől, hogy mit csinál. Annyira elképesztő volt a látvány, hogy senki nem hitt a szemének, vagy kandikamerát feltételeztek, hogy ez csak egy vicc lehet. Csak egy roma fiú csettintett, elégedettséget mutatva a tettnek.
A lakoma után teljes nyugalommal kisétált a boltból és hazatért.
Másnap ugyanúgy költötte el az ebédjét, az előző nap bevált finomságai társaságát kiválogatva. A Bounty jégkrém zárta a menűt ismét.
Senki nem zavarta meg étkezése közben, pedig a bolt tele volt vásárlókkal.
A harmadik napon viszont érezte a zsigereiben, hogy ennek a szerencse szériának vége lesz. Tudta, hogy le fog bukni, és az árat meg fogja fizetni.
A biztonsági őr ment oda hozzá, számon kérve a cselekedetet. Már épp a jégkrém elfogyasztásánál tartott, amikor eljárás alá vonták. Feljegyzés készült, a bűnös tettről, mire kiértek a rendőrök is. A biztonsági őr, arra a közbevetésre, hogy ez harmad rendbeli bűncselekmény volt, szégyellte leírni, saját munkája hanyagságára fényt derítve, ezért ettől eltekintett. A bűncselekmény DÉZSMÁLÁSNAK jegyzetelte le.
A tartozását és büntetését közmunkában egyenlítette ki.
A szerelem kődéből kilábalva nem biztos hogy a szárnyalásból elkövetett éhezésre a legjobb megoldás a dézsmálás.
