Régóta forog a fejembe pár gondolat, ami aztán össze csimpaszkodott új érzetekkel is, ezt szeretném megosztani Veletek.

Szeretném ezt az írást, egy kedves ifjú Léleknek ajánlani , aki előtt az élet könyve nyitott, fehér lapjaira sok csoda lesz feljegyezve az évtizedek forgása alatt . Kívánom, hogy az álmaid váljanak valósággá, találj minden kérdésedre választ! Nagyon boldog, örömteli életet! 🤘 mőőőtááál 🙂

 

” A felnőttség (életkor emelt száma) még nem garancia arra, hogy az ember a fájdalmaival szembe merjen nézni. Inkább az érzeteket változtatja , mint hogy neki menjen a démonainak és a változást őszintén elkezdje. Talán sose késő megfordulni. Sose késő kimondani, ha fáj és a boldogtalanság felhője tanyát vert felettünk.”

Hónapok óta pörgetem magamban a gondolatokat , ennek az írásnak az eredeti célja egy film ajánló lenne, de igazából annyi minden történik, hogy muszáj hozzá csiszolnom a napok kanyarjaihoz.

Elsőként csak egy filmet szerettem volna ajánlani, aztán hozzá csapódott még kettő.  Egy közös gondolat fonál fut végig mind a három filmen, ami a vágyról és a rabságról mesél. Az illúzióról, hogy lehet könnyebben megélni a dolgokat, aztán kiderül talán, hogy ez egy mélységes csapda… Három film, egy saját életélmény, mindez a magam faragta szabályok által ” Száraz október után” Akkor csapjunk is bele! 

Gyere velem az útra, kérlek!

Igen, én renitens vagyok és nem novemberben vagyok ” száraz” hanem októberben, mert sosem szerettem semmilyen keretbe megmaradni. Bár föld jegyem vezet, van amiben elütök  a megszokottól. (Miben nem?) Október hónapot minden alkohol nélkül, a fájdalmas évfordulók okozta sebek feltépésével együtt is tiszta tudattal élni meg, szabadságot ad, igen képes vagyok rá. Idén harmadik éve már.

Mellékszál: 

Mindig valami bekattan a fejembe, hogy ezt , vagy azt szeretném még jobban megismerni, és akkor mint a szemellenzős ló baktatok ( néha vágtatgatok).  Mostanság ez a téma, a skandináv filmek.  Olyan  atmoszférájuk van  ami, egy friss, tiszta, és teljesen mezítelen , tabu és álszemérem nélküli kifejezése a gondolatoknak. Első ilyen tv sorozatom  A Híd . Dánia és Svédország közötti hídon történik egy gyilkosság, amiben mind a két ország éríntett. Közös nyomozással derítik ki a bűnügyeket. Attól a filmtől fogva rabja lettem annak a hangulatnak, és oda vágyok, még akkor is ha hideg van 🙂

Igy akadtam ahhoz az alkotáshoz, ami idei évben Oscar díjat is nyert. A Még egy kört mindenkinek! No nem hájpolás okán, hanem személyes érintettség miatt is szeretnék megosztani pár gondolatot evvel kapcsolatban. Régebben egy könyv ajánló keretein belül már írtam erről a témáról. A könyv A mutter meg a dzsinek , egy kislány szemszögéből, az alkoholista anyáról mesél, hogyan éli meg azt a sok féle érzést és bizonytalanságot, amit egy szenvedélybeteg szülő mellett élhet meg egy gyerek. Ezekről nem szokás beszélni, és aki egy alkoholistával él, vagy élt a környezetében, azoknak ismerősek ezek a kalamajkák . Viccesek is lehetnek, de a mosoly  az fanyar, és fáj.  Mert, mindig lehet indok az ívásra, mert a rossz érzet ami feszít épp, azt tudja átmenetileg oldani. A felszínt simogatva enyhül a fájdalom, egyszerűbb piálni, mint a gond gyökerét megváltoztatni. Egy alkoholista, mindig talál kifogást, és a halogatásra okot, hogy miért nem teszi le a poharat. Könnyűvé tesz, bátrabbá és úgy gondolja az ember, így talán az elgördíthetetlen akadályokat is félre tolja (Ide nekem az oroszlánt!)

Mennyi veszteség és fájdalom bújik meg a bőr alatt?

A szellő lebent, alám kap és vezet tovább.

Mintha nyár lenne, szem lesütve állva a Solár energiáit. 

Mennyi fájdalom szőnyeg  alá söpört

fekélyes seb feszít belülről és

próbálja elcsenni a maradék oxigént? 

Megyek tovább. 

Minden időben lehet rejtegetni fájdalmat, vágyat, félelmet, mindazt amit csak lehunyt szemmel merünk magunk elé képzelni. Mert emberek vagyunk és félünk, mi van akkor ha veszítünk, és nem leszünk elég jók? Sokan, sokféleképp védekezünk a kudarcok ellen. Van aki inkább bele se mer kezdeni, mert, nem képzeli el, hogy képes rá.   ( Akik ismernek tudják, én a fejjel falnak menő típus vagyok, mert inkább vállalom a kockázatot, hogy nem sikerül amit elképzeltem, minthogy azon gyötrődjem, meg se mertem próbálni. )

Van egy csoport amit alkotói közösségként hoztam még létre régebben, ahol mindenki megmutathatja a verseit, képeit vagy simán az életről való gondolatait egy kedvenc zene, film , könyv által. Nagyon sokfélék vagyunk , szép és tarka társaság a „Sokszögasztal Lovagjai és Lovaginái ” Megkérdeztem a tagságot, ki miért iszik, vagy éppen nem fogyaszt alkoholt.  A válaszok lefedik a saját tapasztalatomat is, miszerint- lazábbnak és bátrabbnak lenni , és felejteni isznak az emberek. A másik teljesen elutasító hozzáállás, a saját korlátait megtapasztaló emberé, aki tudja, hogy nem tudja a kontrollt megtartani és ezért egyáltalán nem iszik, vagy aki gyermek korában olyan traumákat élt meg, ami elrettenti attól, hogy ő azt a hagyományt tovább vigye.   Több olyan ismerősöm van, aki alkoholista szülő mellett nőtt fel, és a legtöbb  arról a félelemről mesélt, hogy nem saját magát féltette, hanem  a tudat-vesztett és sérülékeny szülőt, mi lesz, ha olyan sérülést, balesetet okoz saját magának,  aminek már nem lesz vissza fordítható útja. ( Rokonom mesélte el pár éve, hogy Édesanyám, arra készül tudatosan, hogy úgy fog majd meghalni, hogy a mája egyszer csak felfog robbanni. Így is lett, miután  több napig semmi alkoholt nem fogyasztott epilepsziás roham közben sok vért vesztett, a mentősök azt hitték, csak a nyelvét harapta el. Pár nap eszméletlenség után leállt minden szerve, és elaludt a mély álomba.) 

A kontroll megtartása és elvesztése a vezér fonal, ami minden függőségben kulcs kérdés.  

A Még egy kört mindenkinek, arra az áltudományos tézisre keresi a választ, hogy valóban, a film jobb e a teljesítményünk akkor, ha a véralkohol szintünk több, mint 0% . Motivál- e, kreatívvá tesz-e , jó hatással lesz e az unalmas hétköznapokra?  ( Ezt a kísérletet magyar újságírók is elvégezték, itt az ő tapasztalatuk, ajánlom elolvasásra: Cikk )

Meddig lehet felfelé vinni a kitűzött véralkohol százalék célt, és mikor fordul ellenünk a megváltozott tudatállapot? Tanulságos és katartikus a felfedezés és maga a film. ( Mads Mikkelsen, ettől a film óta titkos rajongásom tárgya, igyekszem minden filmjét megnézni. )

Ez időben akadtam rá régóta megnézni tervezett Álomdoktor– című filmhez, ami egy alkoholista apa fiának a felnőttlétéről szól, az eredendő sebek és gyengeségek belátásáról, és arról van e onnan kiút. ( A film Stephen King : Ragyogás – klasszikusának a folytatása. ) Menekülés, új élet kezdése egy idegen városban.  De a ” ragyogás” képességét hiába próbálja elnyomni, felszínre tör.

Sorsa, hogy hasonló képességgel bíró kislánnyal együttes erővel legyőzzék, a gonoszokat aki az örök fiatalságot, életet adó  „párát” mások fájdalmából nyerik. Csalással és vonzerővel a gyanútlan emberek életerejét kiszipolyozzák , mint ahogy a való életben is vannak olyan emberek, akik energia vámpírként elfogyasztják a másik energiáit.

Megéri-e sebezhetetlennek lenni,  mások fájdalmából táplálkozva?  

 Az Álomdoktor  rendezőjének debütált egy vérfagyasztó új sorozata a Netflixen, a Mise éjfélkor.   

 

Ebben a sorozatban is hasonló  a fő karakter.  Az új életét kereső magányos férfi.  Részegen halálos  autó balesetett okozott,  a börtönbüntetését letöltve  hazatér a szülői házhoz.  A biztos otthoni háttér, ami nem is annyira stabil, ahogy tűnik.  A külső megváltás, vagy a lélek  sérüléseinek önálló  feldolgozása hozhatja e el a szabadulás útját.  Könnyebb út, e a vak hit és alárendelődés egy olyan hatalomnak, ami a halál félelemre, bűntudatra épül.

Mi a halál és az út amin haladunk? Mi történik a halállal?

A karakterek, az elveszett, magára hagyott gyermek, az álszentségben nevelkedés és a bűntudat feloldozásának keresése, mindegyik filmen átvezet. Az Anonim Alkoholisták által kialakított rendszer hatékonysága és a törékeny lélek felemelése, erőt adhat, hogy mindig van idő megfordulni és újat kezdeni.  

Belátni azt, hogy mindenki lehet gyenge és küzdhet akármilyen láthatatlan belső  ellenséggel is, emberi. Segítséget kérni és a kinyújtott kezet elfogadni, nem könnyű, de élet mentő.

Szabadnak lenni jó.