Mivel, hogy ma nemzetközi macska nap van, hát én adnék nektek egy kis dorombolást egy kedves Bllogertől lopva. Sok dorombolást, nyújtózkodást és macskálkodást 🙂

Akkor elkanyarodnék arra, hogyan lettem én Meauw.
A történet onnan indult, hogy 1989 szilveszterén Balatonfüredre mentem egy (kis)egyházi szilveszteri rendezvényre. Vitt mindenki finomságokat (alkoholt nem!) zene, beszélgetések, igehirdetés ilyenek, ahogy az lenni szokott. Sok barátnőm volt ott és akkoriban azt az utat gondoltam a magaménak ( minden ami törtnéik velünk egy tégla az életünk épülő falában, és ezt így is tartom mai napig, mind az ami vagyok sok építőanyagból áll össze.)
Szóval mentünk a Tesómmal, vittünk sütit. Beléptem az épületbe, lepakoltam és a rendezvény termében lefoglaltam az egyik széket helyemül.
És akkor olyan villámlásszerűleg hatott rám egy találkozás, ami onnantól átforgatta az életem és azt hiszem akkor lettem talán igaziból nagyon először szerelmes. Ott állt egy fiú, fekete pulcsiban, kék farmerben, szőkés barna- göndör tincsekkel és vakító kék szemekkel és olyan karakteres arcéllel, hogy azt sosem lehet elfelejteni. Kész voltam, nekem ott befellegzett, és csak az motoszkált bennem, hogy ezt a fiút meg kell ismernem. Annyit tudtam meg róla, hogy Bálintnak hívják és jazz-dobos és Budapesten lakik. Ez szilveszter éjjelén történt és szeptemberben már Pesten tanultam. Miatta költöztem fel és kerestem meg, merre lakik, kinézve az összes családi nevet a telefonkönyvből, ami azon a környéken van ahol ment az a villamos amire felszállt. És megtaláltam. Iskolát is, ahova felvettek, igaz elektrotechnikusnak jelentkeztem, de a képzés indulása előtt vissza mondta a gyakorlatot adó cég, így mondták, ha maradni akarok varrónői képzést vagy bőrdíszművességet kell választhatok. Mondtam, maradok.
Felköltöztem Pestre és a gyülekezet révén láttam őt. (Az alapbeállítású férfi ideámat ő alapozta meg és nem tehetek róla de a kék szemért meg vagyok örülve azóta is).
Egyszer felhívtam a telefonszámukat, Édesanyja vette fel és annyira zavarba voltam, hogy el nem mondhatom, – csak a Bálintnak szeretnék küldeni valamit- a hölgy meginvitált magukhoz. Ez már közel 25 éves kapcsolat, első alkalommal azt mondta, nem érdekli honnan jöttem és miért, barátsággal lát. Beszélgettünk és kiderült egy varrónőt keres. Akkor kezdtem az iskolát és beálltam mellé segítőnek és elkezdtünk ruha-szervizt csinálni és igen sok megrendelésünk lett! Mary, másodfokú anyámnak tartom, mert ezen a hosszú hosszú évtizedes kapcsolaton keresztül mellettem maradt és az életem részévé vált. Bálintért persze megmaradt a plátói rajongásom, de elmúlt… (És jött N.)
Amikor haza költöztem, Maryhez rendszeresen vissza jártam sok koncertre, gyülekezetbe, színházba, moziba és csodás éttermekbe jártunk. Hihetetlen humora és az élethez való kapcsolódása, valóságos isten hite és műveltsége annyira közelivé tette a barátságunkat hiába lehetett volna az anyukám. Számolhatatlan élményt kaptam általa. Nagyon köszönöm Neki 🙂 Nagyon szeretem Őt és tőle a kritikát és tanácsait is szívesen fogadtam.
És hogy lettem Meauw? Egyik alkalommal amikor felmentem hozzá hétvégére kaptam tőle egy pizsamát amin ez a felirat volt látható:
MEAOUW
Akkor megfogadtam, ez a szó szerepelni fog az életemben, és amikor lett számítógépem és nick- nevet kellett választanom, ez volt az első gondolatom, leszek Meauw- az o-t direkt lehagyva.
Ha találok képet ide fogom tenni.
Upload, találtam:

(Mary már a túloldalról figyel minket, három éve elköltözött ebből a földi létből. Sokszor eszembe van, hogy fel kéne hívni és beszélgetni egy jót. Nagyon hiányzik. Emlékeink által tovább él bennünk, mint minden eltávozó.)