Tavaly év vége felé besűrűsödtek az események körülöttem, döntéseket és új irányokat kellett kitalálni. Az azóta eltelt időszakomról mesélnék most kicsit.

Októberben az egyik zenei csoportból rám írt egy pasi, akivel elkezdtünk levelezni, majd telefonon beszéltünk sokat. Mindig fontos számomra a közös kulturális kútfő hasonló zenék mentén való lét, és nem árt hozzá egy mély orgánum sem. Novemberben meglátogattam egy Dunai faluban, ahol a hétvégéit tölti és valami elkezdődött, ami nem lett szerelem, de jól esett együtt lenni, és érezni azt, hogy valakinek fontos vagyok és vár rám. Ezek a találkozások kissé kizökkentettek a hétköznapokból, és még ha háromszori vonatátszállással is jutottam el hozzá, jó volt megérkezni és csak élvezni a nyugalmat, egymásba belefeledkezni és sokat nevetni. Minden kapcsolat hozzá ad az emberhez, a múltba beépül és részünk marad. Három hete ez a történet, nem várt csavarral véget ért, de mivel semmit nem bánok amit megtettem eddigi életemben, ebből is a jót felteszem az emlékek egyik polcára, a rosszat pedig intő jelként és figyelmeztetésként megtartom, hogy legközelebb észre vegyem, ha a tudatalattiba kigyullad a piros lámpa. ( Inkább maradok egyedül, mint félelemben. Senki nem határozhatja meg a sorsom, és családom nyugalmát).

Az állandóság a biztonsággal valahogy össze kapcsolódik, de igaziból, van, hogy az embernek kell egy nagy levegőt vennie és lépni. ” Lapot húzni 19-re”. Így történt, hogy sok apró és kevésbé apró csepp után, úgy éreztem új utat kell kezdenem a munkában, mert, bár biztos , hogy innen felfele nem vezet semmi. egyhelyben állok, és nem érzem, hogy fontos lenne amit csinálok. A sors úgy alakította, hogy nyolc év és + egy munkanap után új munkahelyem lett. Életem első online állásinterjúja decemberben történt, amelyik állásra jelentkeztem arra nem vettek fel, de felajánlottak helyette egy irodai munkát . Hezitáltam sokáig, aztán a személyes találkozásunk (Mikrobuszban egy parkolóban- ahol elhangzott egy azóta örök mondattá váló kérés is az igazgató úrtól- BIZTOS, HOGY TUD EMAILT ÍRNI? Ezt még háromszor megkérdezte abban a 10 percben amíg beszélgettünk) ettől a találkozástól nagyon gyorsan pörögtek az események, és másfél hét felmondási idő után új életet kezdtem február 15. napján. A volt munkahelyemen a kollégák nagyon aranyosan megleptek ajándékkal, és elbúcsúztunk szeretettel egymástól. 30 év után ellátogattam Tatabányára, ahol az orvosi alkalmassági vizsgálat volt, és ügyintézés, persze szakadó esőben jártam az ismeretlen utcákat. De elértem időben mindent, büszke voltam magamra. Az ideg végig motoszkált bennem, mi lesz ha nem fog sikerülni, de az ügyintéző hölgy, annyira kedves volt, és megvigasztalt telefonba.

” Egy ilyen ügyes kisasszonykának minden sikerül, nem kell már aggódnia”

Visszatérve a gyökerekhez, mint szociális- és pedagógusi minőségemben dolgozhatok egy országos nevelőszülői hálózatban. Emberileg és anyagilag a legnagyobb megbecsülést kapom, amit ez idáig még sehol. A próbaidőm letelte után az igazgató úrtól viccesen kérdeztem, hogy akkor

– Maradhatok? – Persze ő is poénnal ütötte el a feszültésget, és mondta, nagyon elégedettek a munkámmal, köszöni az eddigieket és természetesen a csapat része vagyok. (Mivel tényleg, nem tudtam mennyire biztos lesz ez az új kihívás, végig az első három hónapban feszülten, alig ettem és egy derék- ideggyulladást is sikerült összehoznom, a nagy befeszűlésben, de már kezdek jobban lenni és eszem is rendesen. 🙂 ) A kollégákkal , mint egy nagy családdal azon dolgozunk, hogy sok szomorú és kilátástalan helyzetben lévő gyermeknek szebb legyen az élete, kapjon esélyt arra, hogy boldog felnőtt váljon belőle. Nemes, szép feladat, ami erőt ad, hogy igenis szeretni sokkal jobb, mint gyűlölni, és a jövő a szívünkben és a kezünkben alakul, ha hagyjuk és teszünk érte.

Mindezek a változások közepette megújult a lakásunk is, szép levendula színbe öltözött a konyha, narancs energiákba az előszoba, és még ráadásul megkaptam a covid oltást is. Álmomban már a régi helyeken buliztam, a barátokkal otthon főzőcskézve vártuk a szabadságot. Most pedig várok egy stabil szép nyugalmas jövőt.

Szóval ez egy nem egyszerű időszak volt számomra és a közel hozzám álloknak sem. Köszönök mindenkinek minden jót, türelmet és szépet, kívánok boldog napsütötte napokat!