Tükrökben I.
Picit billeg el is dűlni látszik
de lankadatlanul a hülyét játszik
a dac morcossá rajzolja
nem egyszerű vonása
kirajzolná torz elképedt
képekkel teli fura létét.
Direkt kicseszett magával
megugrani minden akadályt
magasra rakta azt a lécet
senki se lássa benne a délceg
éllel élccel keveredett
embermasszát.
És persze agya is van ami zakatol
szüntelen tolja alá a ritmust és hajlik
pedig egyszerű léttel élhetőbb lenne
a sok fájdalom, amit belé karcolt
már sok ezernyi atom.
Pedig ha csak lassan vegetálna
és a gyönyörért nem sorban állna
várná a vissza csillanását más szemében
(most már barna?)
hogy élni jó és nem is gálya.
Mert a sír mélye puhán tátongva hívhatja
míg az összes útja ki nincs bogozva
MARAD
Bőr -börtöne tovább ketyeg
míg az utolsó homokszemek
el nem illannak és a feladat lista
pipázott kusza sora
megoldva ahogy a sóhajjal
elhagy az utolsó élet-óhaja
2017-08-18.
