A Mikulás igen jó barátom nekem, hisz régóta a kedvembe jár. Gyerekként mérgelődtem azon, hogy miért oly türelmetlen, kopog, nevemen szólít mély hangján és amire éppen előkerülök a pincéből (ahová Anyám levitt megrakni a kazánt) felértem, hűlt helyét találtam illetve a hátra hagyott ajándékait. Mérges lettem, amiért ennyi időt nem szánt rám, de örültem is az ajándékainak. (Na és az azt követő 14 nap volt a pokol, kivárni a másikat, akit szintén nem sikerült elkapni, csak a karácsonyfát és a meglepetéseit hagyta jelként maga után.)

A gyeremekkor addig tart amíg a mesék és varázslatok élnek. Mikulás lebukása mondhatni férfias gondolkodás eredménye lett, mert a női praktikusság elve alapján az ajándékot olyan helyre dugta el Édesanyám, amit könnyen megtaláltam, Édesapa fogta és kivitte a teraszra, ahol nem értem el, és a nagy keresések közepette feltettem a kérdést: – a Mikulás nem olyan hülye, hogy olyan helyre rakja az ajándékot ahol nem érem el!?

Így bedőlt a karácsony és a Nyuszi varázsa is, és egyből véget ért a vágyakozás és remény valami megfoghatatlan jóba való hit által.

Aztán  12 éve pont Mikulás napján ismertem meg Dozsót, aki a másik felem volt és maradt is. Mesebeli izgalmas 10 évet töltöttünk együtt. Az élettől mindent megkaptam amit egy álmodozó tekintetű leányzó csak várhat. Gyertyafényes leánykérés Valaentin napkor, izgalom, szenvedély, küzdés, vágyakozás, kielégülés, tisztelet, elfogadás, szeretet, inspiráció,nyugalom,  béke és ezerszínű paletta az élet formáiból.

Két éve borult minden, vagyis három éve kezdődött a fordulat Édesapa kórházba kerülésével, a legkáoszosabb rémálomba, abszurd humorba oltott horror. De túl lendültem ezeken is. 

Aztán a Mikulás újra szerepet vállalt az életem forgatókönyve szerint. Mellékszereplőként indult, igazi felforgató egyéniség, mert az alap káoszomra rápakolt egy új létezést és az addig zombi létből elevenedni kezdtek a színek és a formák. Kiforgatott magamból, és olyan zamatokat kaptam általa, amikről hallani lehetett de empirikus megközelítésben még nem ismertem. Úgy éreztem elkezdődött az élet és a fekete-fehér film színekkel telítődik fel. Azt mondta szeretne a terápiám részesévé válni, sikerült neki. Köszönök neki mindent, és kívánok nagyon sok boldogságot a mai 52. szülinapján!

Bízom az útjaink újra formálódásában és hogy lesznek még csomópontjaink ahol megpihenhetünk és adhatunk még egymásnak erőt,  nyugalmat és nevetést ! Minden jót, sok örömet, békét kívánok! Puszilom és szeretettel gondolok a legdögösebb  és legokosabb Jó Mikulásra 🙂