Mint írtam, nem csak tömény rinyálás- jajveszékelésből fog állni ez a blog. Bár az elmúlt két évem nem kívánom senkinek, mert amikor már biztos voltam, hogy ennél mocskosabb idő nem következhet, mindig rácáfolt a tér és az idő.
De most egy vidám és nagyon boldog, de halál-félelemmel teli izgatott szép új élményemről szeretnék írni. A munkahelyemen kiemelten kezeli a dolgozók testi- egészség, fitnesz és mozgás lehetőségeit, ezért számtalan bérlet közül lehet választani, uszás, konditerem, focizás, kinek kinek vérmérséklete és gusztusa szerint (én kényelmes fotel bajnok nézni szoktam néha a sportot, de igazából nem érdekel) Kollégáim közül vannak olyan elszántak, akik heti 3-5 edzésen kínozzák, gyötrik testüket. (Elismerésem, én nem lennék képes rá). De voltak olyan kreatívak, hogy rábeszéltek engem egy általam nem ismert sport-tágban való részvételre. Mivel közel lakom a Balatonhoz és igen nagy szerelmem a víz, de úszni még véletlenül sem tudok, igen izgalmasnak indult a történet.
Sárkányhajózás.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy csónakot, amiben 10-10 ülnek, elől egy dobos veri a ritmust, hátul a kormányos irányítja a hajót és iszonyatosan billeg, minden egyes mozdulatra reagáló kényes kis szerkezet. Első edzésre lementem, mert a Balaton szépsége rabul ejt, és imádom az illatát, a látványt, mindent. De úgy alakult, hogy egy ember hiányzott „balansznak” így én ültem leghátul. Az első 10 percem avval telt, hogy átkoztam magam amiért képes voltam beszállni ebbe az igen dülöngélő faépítménybe, és abba biztam ha már borulunk az úszó mellény fenntart (talán). Az élmény leírhatatlan volt. Sok örömet adott és az intenzív mozgás, nagyon jó stressz oldó, minden dühömet és fájdalmam bele csaptam az evezővel a vízbe. (volt pár nap amikor alig bírtam a karom megmozdítani, de boldog fájdalom volt. Az edzések egy órát tartottak Tihanyban egy szálloda saját kikötőjében, ahova Sziszát is levittem, mert mindig voltak kísérők és ők addig a strandon eljátszottak, napoztak, évezték a jó időt.
Sajnos a versenyre ahova indultunk, nem tudtam elmenni, mert nagyon megfáztam más kollégával is az egyik hűvös napon történt edzésen, de büszke voltam rájuk nagyon!
Jövőre ha lesz lehetőség mindenképp velük szeretnék tartani!

A sárkányhajózás nagyon profi! Nálunk az egyik csapatépítő alkalmával került rá sor és oda meg vissza voltam tőle, főleg mert roppant nagy összhang kellett hozzá. Versenyt rendeztek a számunkra és csapatokra osztották a munkaközösséget. Akkor láthattuk igazán, hogy mennyire fontos az összhang, a szabálykövetés, a közös cél és hogy még erőnkön felül is bele kell tenni a maximumot és kitartást. 🙂
Köszönöm! Hasonló céllal mentünk mi is 🙂 Nekünk annyira nem jött össze, de 4-5 edzés után szerintem csodát nem lehet várni. Szép estét/napot!