Akkor folytatom az elmaradásaimat.

Bőséges programokon vagyunk túl családilag, Szisza mindegyiket élvezte és teljes erejével végig játszotta.

2 hete vendégül láthattuk Dozsó kedves munkatársát és párját. Laci és Erika nagy ajándékai az életünknek,
Szisza egyenesen imádja őket. Dozsó töltött káposztát csinált, én a kedvencem és megunhatatlan ételem a csirke levest- aminél fenségesebb kaja nincs is a világon! Mellé Esztótól kapott receptet, a currys- fokhagymás- mascaponés sült
csirkét, cukkinivel, krumplival, desszertnek meg epres muffint vaniliás-eper pudinggal nyakba öntve.

Kellemesen ettünk- ittunk és jókat beszélgettünk. Villámgyorsan elszaladt az idő.

Laciék csodálatos emberek, hasonló gondolkodással birnak mint mi, és végre Dozsónak olyan kollégája akadt
akit igazán közel érez magához, mint lelkileg , mint intellektuálisan is (egyforma lököttek ). Erika csodás asszony, öröm, hogy megismerhettem őt.

 Másnap a gyár által szervezett focibajnokságra mentünk wad szurkolónak. Szisza annyira élvezte a sok gyereket, rohangászást, kavalkádot.Dobolt a nagyokkal együtt és kiabálta, hogy- Hajrá Apa, hajrá Apa!

Erikával körbe járták a csarnokot vagy hússzor, mindent meg kellet néznie, egy percre se bírt leülni. De az előző napi játékot és rosszalkodás betetőzve avval hogy 1 óra fele olyan álmos lett hogy haza kellett jönnünk.  Leraktam azágyába és mint akiből kivették az összes elemet rögtön elaludt. Xerelmem épp vissza ért utolsó mérkőzésüket megvívni hősiesen. Igaz hogy a 6.- ból hatodikak lettek, de se gyakorlás és  a sport egy igen távoli univerzumon lakik a társaságtól. (azért hajrá Patron Fc!)

Én minden esetre nagyon büszke voltam a pasimra, aki az elmúlt hat évéből a sportot csak biciklizés szintjére
korlátozta le. Láttam raja, hogy izgul, de a aztán nagyon belejött.

 Aztán a hét bonyolódott egy ki nem hevert tüdőgyuszó átcsapott torok gyulladásba, ami odáig fajult, hogy
szerdán elkellett mennem orr-füll gégészetre, mert iszonyat fájt a bal fülem és nem bírtam nyelni. Kaptam gyógyszert, de tovább romlott az állapotom, éjjel már a szobák között ingáztam , majd a fotelbe ültem,mert az orrom annyira el volt dugulva, mintha vasbetonnal kiöntötték volna. Szájon át lélegezni, meg aludni is nem egyszerű, nekem nem jött össze. ( régen amikor volt az „orrgyilkosság” orrom plasztikai műtétem akkor is 2 napot szájon át kellett levegőt vennem, de az más téma). Csütörtökön hajnalba indult volna dolgozni Dozsó, megkértem maradjon itthon mert sem magam sem a gyereket ellátni nem bírom. Így a háziorvosnál kaptam szurit, mert annyira rosszul voltam, erőm elhagyott, se kaja se gyógyszer nem maradt bennem.

Szuper a pasim, mert úgy ellátott és a gyerköcöt is szépen rendezte, tudtam pihenni, igaz aludni még csak fél
órákat. Szombat az nagyon nagyon töményre sikerült. Kezdve ott, hogy sikerült életem első halálközeli élményét össze szednem.

Gondoltam, ha már picit jobban vagyok bemerészkedek egy tűz forró kád vízbe, tele eukaliptusz, levendula, menthol, fenyő illóloajok keverékébe hogy átjárjon  és tisztuljak. Hát imádom a forró lubickolást. Azzal nem is volt semmi gond, de. Kiszálltam és úgy éreztem minden erőm teljesen elhagy, levegőt is alig vettem és a mellkasomra ráültek volna.

Szóltak a csengettyűk és a harangok. Gondoltam, most adom be a kulcsot és itt a
dalom vége. Páromnak szóltam, bejött rémülten rohant hogy megtartson és félig ájultan a karjaiban tartott. Beengedett kis hűvösebb levegőt és lassanként visszatért belém az erő, bekísért a hálóba ahol lefeküdtem és 3 nap után először 1egybe bírtam aludni 3 órát.

Holnap folytatom!