Változásaink közepette ahogy alakul a világ és benne mi is, új szerepek, új követendő értékek és új célok születnek.

A régi persze elmorzsolódik, szitán átszűrve kihullik belőle a felesleg, és ami maradandó és vallós értékkel bír az  fennmarad.  Talán.

Jelenleg is tartó hullám vasutazásom közepette többszörösen is bizonyítanom kellett (legfőképp magam előtt) céltalan koborlásom a sötétségben még automata üzem módban folytatódik. Talpon maradni és az életet nem kényszeredettségből megélni, még ha a monotonság szürkesége is ránk borulhat, de talán azért vannak a hétköznapok, hogy tudjunk örülni a különleges ünnepeinknek, legyen az egy hétvégi „medve nap” amikor csak élvezzük az itthonlétet.  Az ünnepeink vannak értünk és nem mi értük, hogy meghülyüljünk a tökéletességre való törekvésre és megfelelésre. Most a hétköznapok kontúrjai biztonságot adnak, de azért várom mindig a pénteket 🙂

Egy (két-több) kék szempár vezet, és újra értelmeznem kellett saját magam öndefinícióját.

Sokat kérdeztem  -ki vagyok én ? (David Bowie új albumán teljesen betalált ez a dal, amiben ezt járja körül, csak azt kérdem ki vagyok én???

Egy kedves ismerösömmel beszélgetve azt találtam mondani és most egyedüli életfilozófiámnak ki találni, hogy:

OPITMAILISTA- HEDONISTA- vagyok, aki nem számol a holnappal, mert arra garancia levél már nem kapható.

(Kifejtve:  csak annyi energiát kívánok bele rakni bármibe, mint amennyitől üzem képesen és biztonságosan mennek a dolgok, és hedonista, mert már nem vonom meg magamtól azon élvezeteket amiket ez idáig az un. – elvárások követendővé tettek,  és amit tudok adni azoknak akik nyitottsággal és érdeklődéssel köreimben maradtak azokért meg teszek mindent ami tőlem és a 40 kilós élő-hús állományomból kitelik. (Szeretni jó!)

 Mindaz ami jó megosztható,  élni és élni hagyni nem mások kárára  örömre törekedni. Legyen az a gondolatok megosztása,  sárkányhajón kalimpálás leghátul a halálfélelem legyőzése utáni felszabadul siklások közepette,  nagy bicajozások, sörözés vagy fékevesztett tánc …  akármi ami jó.

Többek hátra arcot hajtottak végre, mert túl erőteljes és talán  örvénylő lett szerény személyem és már , hogy idézem ezt a legújabb kedvenc dalomat:

“ kinyitom a végtelent és telekiáltom

élnem kell, bármi áron

őszintén érezni, szeretve meghalni

nem akarok többé megfelelni

se beléd betegedni”

Már nincsenek a tarsolyomban eldugott energia bombák, amikkel megtámasztanám a megfelelés falát,  és senkire nem kívánok tekintettel lenni, aki csak kontrolálni, és kihasználni akar.

Akiket szeretek és fontosak érzik és érzékeltetem is (elnézést ha valakinek az agyára mentem)

Szép nyarat, örömet sok alkotást és megélt boldog emlékeket a hideg télre elspájzolni!

Macspusz Meauw

Leander rising: Nyolcadik főbűn

” Holnaptól félsz, a mától mit remélsz?

ha a tegnapban élsz, másod sincsen, csak a remény
múltban az okok, jövőben a vágyak
jelened a tükröd, de gyáva vagy, hogy lássad
csak beszélj róla, én majd megcsinálom
mitől annyira félsz, azt én sosem bánom
tegnaptól végre én új ember leszek
feketébe fordult szemed
többé nem hiszek neked

tudom ki vagyok, tudom honnan jöttem
tudom kik vannak velem és tudom kik ellenem
tudom mennyit ér, ki felszin alapján itél
neked nincs itt helyed
én pokol tűzén égek

úgy élek, ki sosem hal meg
te úgy halsz, mint ki sosem élt
ez a sziv itt benn bármire képes
utolsó pillanatig robbanni kész

nyolcadik fő bűn, én vagyok a tűz
benned van a gyújtó-anyag, szivem szikrát szül
most legyél bátor, szememben már látod
ha velem akarsz robbanni, én kioltom a lángod

leszek én az egyetlen, kimondom helyetted
őszintétlenül érzel, magad ellen vétesz
én beérem legtöbbel, ami marad tiéd lehet
belülről rohadó mosolyod többé nem kell

tudom ki vagyok, tudom honnan jöttem
tudom kik vannak velem és tudom kik ellenem
én tudom mennyit ér, ki jelet keres tenyerén
gyenge vagy, hogy halljalak
hát magam mögött hagylak

úgy élek, ki sosem hal meg
te úgy halsz, mint ki sosem élt
a sziv itt benn bármire képes
utolsó pillanatig robbanni kész
nyolcadik fő bűn, én vagyok a tűz
benned van a gyújtó-anyag, szivem szikrát szül
most legyél bátor, szememben már látod
ha velem akarsz robbanni, én kioltom a lángod

kinyitom a végtelent és telekiáltom
élnem kell, bármi áron
őszintén érezni, szeretve meghalni
nem akarok többé megfelelni
se beléd betegedni

a nyolcadik főbűn, hogy őszintén élek
a valóság félelmet szül, az álmok tovább élnek

kevélység, fösvénység, bujaság, irigység,
torkosság, harag, jóra való restség
én vagyok a nyolcadik bűn”